Raffaello

Most rögtön két édességet is készítettem, bizony, de meg kell adni a módját az ünnepnek. A mézes tekercs egy újdonság volt, viszont a raffaello nálunk megszokott ilyenkor. Régen mindig anyával készítettük közösen. Nem voltunk nagy segítség, mert mi csak a kókuszreszelékben hempergettük meg a golyókat, és néha megettünk egyet-egyet. Most nagyon jó emlék. Először készítettem egyedül, és közben egy kicsit büszke is voltam magamra, kicsit felnőttes dolog, hogy most magamban csinálom, pedig nem nehéz.

Hozzávalók:

• 20 dkg kristálycukor
• 1dl víz
• 15 dkg margarin
• 20 dkg tejpor
• 15-20 dkg kókuszreszelék
• mandula/mogyoró

A cukrot a vízzel felfőzzük. Belekeverjük a margarint, a tejport és a kókuszreszeléket.

Ha kihűlt, golyókat formázunk belőle. A közepébe mandulát teszünk és megforgatjuk kókuszreszelékben.

Sajnos nem ez a legolcsóbb desszert, és csak hárommal lett több, mint amennyi a képen látható, de néhanapján azért megengedhetjük magunknak.

Mézes tekercs

Már jó régen nem sütöttem semmit. De itt a Karácsony, ami egy igazán jó alkalom erre.

Nyáron írtam le ezt a receptet, már akkor elterveztem, hogy milyen jó lenne megcsinálni most, biztosan finom.  Valami újdonság a bejgli mellett. Jó sok lett belőle, egy jól lezárt dobozban elvileg hetekig eláll, úgyhogy nyugodtan félre is lehet tenni, bár erre nálunk nem hiszem, hogy szükség lesz.
Olyan omlós a tésztája, hogy amikor az első tekercset nyújtottam, majd feltekertem, megszenvedtem vele egy kicsit. Minden darabon látszik, hogy jobban és jobban sikerült, az utolsót már egész könnyedén sikerült összeállítani. Miután megsült mégis a legszerencsétlenebb, az első nézett ki a legjobban, pedig előtte annyira szánalmasan festett, amennyire lehetséges.

Hozzávalók:

a tésztához:

50 dkg liszt

7 dkg zsír/vaj

20 dkg porcukor

16 dkg méz

3 tojás

1 kk fahéj

2 csipet őrölt szegfűszeg

1 kk szódabikarbóna

1 csipet só

a töltelékhez:

fél üveg szilvalekvár

20 dkg dió

A lisztet elmorzsoljuk a zsírral, vagy a vajjal, majd hozzákeverjük a porcukrot. A közepébe lyukat formálunk, és beleteszünk a mézet, két tojást (a harmadikkal majd a tekercsek tetejét kenjük le), a fűszereket és a szódabikarbónát. Jól összedolgozzuk.

Ha összeállt a tészta, három részre osztjuk. Vastagon belisztezett deszkán 35-38 cm hosszúságúra és 18-20 cm szélességűre nyújtjuk. A közepét egy kicsit vastagabbra hagyjuk, mint a két szélét. A közepére szilvalekvárt teszünk, és körberakjuk dióval (egyáltalán nem kell feldarabolni, a cél, hogy nagyobb darabok legyenek a töltelékben). Ráhajtjuk a két szélét a közepére, jól lenyomkodjuk.

A tészta könnyen elszakadhat, de nem lesz semmi baj, könnyen össze lehet foltozni, és sütés után senki nem fogja észrevenni.

A három rudat enyhén zsírozott tepsibe tesszük (nálam ez kivajazott, lisztezett volt). Lekenjük a felvert tojással. Előmelegített sütőben 200 fokon 10 percig, majd 150 fokon 10-14 percig (nekem 25 percig kellett sütnöm 150 fokon, míg szépen megpirult).

Kihűlés után már szeletelhetjük is.

Norvég almatorta

Ezt a tortát a szobatársam, Szilvi születésnapjára sütöttük a másik lakótársunkkal, Annával közösen. Mennyit ötleteltünk rajta, vajon mit készítsünk, mit adjunk neki, hogy, mikor... Én nagyon élveztem ezt a  kis "szervezkedést".

Meg is érte, mert Szilvit sikerült jól meglepni, és a torta pár perc alatt elfogyott.

Hozzávalók egy 18 cm átmérőjű tortaformához:

125 g kristálycukor

125 g margarin

125 g liszt

10 g vaníliás cukor

2 tojás

1 citrom lereszelt héja

2 db alma

a tetejére:

1 ek kristálycukor

1 tk fahéj

A sütőt előmelegítjük 180 °C-ra, és a tortaforma aljába szilikonos sütőpapírt csíptetünk.

Egy tálban összekeverjük a lisztet a sütőporral és magunk mellé készítjük. A vajat, a cukrot, a vaníliás cukrot és a citromhéjat felhabosítjuk. Ezalatt az almákat meghámozzuk, kivesszük a magházakat, és cikkekre vágjuk. Ha felhabosodott a vaj, egyenként hozzákeverjük a tojásokat, majd beleforgatjuk a sütőporos lisztet is.

A masszát belesimítjuk a tortaformába. Minél sűrűbben, élükkel lefelé belenyomkodjuk az almákat, végül meghintjük az egészet a fahéjas cukorral.

40 perc alatt készre sütjük, tűpróbával ellenőrizzük. Kihűlés után szeleteljük.

Forrás: desszert.eu

Ragacsos kókusztorta

Névnapomra kaptam egy 18 cm-es tortaformát, amit fel azonnali hatállyal fel kellett avatnom. A választásom erre a már régen kiszemelt finomságra esett, igazán finom lett, pedig nagyon aggódtam, hogy végül mi fog kisülni belőle.

Hozzávalók egy 18 cm-es formához (26 cm-es formához dupla mennyiséggel számoljunk):

A piskótához:

150 g liszt

100 g kókuszreszelék

2,5 tojás, vagy 3 nagyon picike

105 g cukor

125  ml étolaj

85 ml tej

3 g sütőpor

1 cs vaníliás cukor

A sziruphoz:

150 ml víz

150 g cukor

A mázhoz:

90 g étcsokoládé, vagy tortabevonó

25 g margarin

A tetejére:

Kókuszreszelék

(A hozzávalók mennyisége egy kicsit szokatlan, de aki ilyen kicsi formával akar operálni, annak hozzá kell szoknia.)

Kivajazunk és kókuszozunk egy 18 cm átmérőjű csatos tortaformát.

Összekeverjük a lisztet, a kókuszreszeléket és a sütőport, majd magunk mellé készítjük.

A tojást elkezdjük habosítani. Fokozatosan hozzáadjuk a vaníliás cukrot és a cukrot. Folyamatos keverés mellett apránként hozzáadjuk az olajat, majd ha ezt felvette, a tejet is. Kis adagokban belekeverjük a masszába a lisztes keveréket is.

Beleöntjük a formába és 180 fokra előmelegített sütőben 25-30 percig sütjük.

Amíg a tészta sül, a vízből és a cukorból szirupot főzünk.

Mikor kisült a piskóta (nem kell szárazra sütni) lassan meglocsoljuk a sziruppal. Nem kell megijedni, hogy sok lesz, szép lassan be fogja szívni az egészet.

Egy napra hűtőbe tesszük, ezalatt a szirup szépen átjárja a piskótát. Csokoládémázat is készíthetünk rá, ha már egy kicsit kihűlt, csak még finomabb lesz tőle. A tetejét kókuszreszelékkel megszórjuk.

Forrás: desszert.eu

Túrógombóc

Mmm... Nagyon finom lett.

Be kell vallanom, hogy nagyon sokáig nem tudtam, hogy van olyan étel, hogy túrógombóc (vagy már nagyon nagyon régen ehettem), otthon mindig csak szilvás gombóc, vagy túrós derelye volt. A szobatársam, Szilvi csinált egyszer tavaly, én meg csak ámultam és bámultam, hogy ez is létezik, és mennyire finom. Az idén az volt az egyik első dolgom, hogy elkértem az anyukája receptjét, - amit persze nagyon nagyon köszönök! - de csak most jutottam el odáig, hogy én is elkészítsem magamnak.

Éppen nagy édesség faló korszakomat élem, úgyhogy ez egy tökéletes főétel volt. Én jó édesen szeretem, ezért alapvetően desszertnek tartom és egy kis jutalomként tekintek rá.

Mindig sajnálom, hogy a telefonommal nem tudok olyan jó képeket csinálni, de a koli most rátett egy lapáttal. Csak ez az egyetlen tányérom van (ami színben most nem a legmegfelelőbb), és elég furán néztek volna rám, ha kimegyek az udvarra fotózni,  pedig otthon mindig úgy szoktam a jobb fényviszonyok miatt.

Hozzávalók:

• 25 dkg túró
• 15 dkg búzadara
• 15 dkg liszt
• 2 tojás
• 1/2 kk só
• zsemlemorzsa ízlés szerint
• 2-3 ek cukor

A hozzávalókat a zsemlemorzsa és a cukor kivételével összekeverjük, majd letakarjuk és hűtőben 4-5 óra hosszát állni hagyjuk.

Olajos kézzel gombócokat formázunk és rögtön forrásban lévő vízbe tesszük. Akkor van kész, ha feljön a víz tetejére. Amíg fő, olajon egy kevés zsemlemorzsát pirítunk, majd összekeverjük a cukorral. A közben megfőtt gombócokat meghempergetjük benne.

Tálalhatjuk tejföllel, lekvárral, ki hogyan szereti.

Kevert almás sütemény

Egy jó ideig nem került fel ide semmi, amit megsütöttem. Ennek az az oka, hogy nem akartam azzal foglalkozni, hogy milyen recepttel milyen jogokat sértek, vagy mit hogyan tehetek közzé. Töröltem is a blogot, de aztán azt gondoltam, hogy ha már egyszer elkezdtem, akkor nem mehet veszendőbe ez a munka. Úgyhogy folytatom, bár szintén nem túl gyakran, de igyekszem olyan sütiket megmutatni, amik igencsak finomak, és némelyikük egy kicsit az enyém is, mert tettem hozzá, elvettem, vagy módosítottam valamit, hogy még jobb legyen.

Erről a sütiről nekem az jut eszembe, hogy egy jó filmet nézek, miközben elmajszolok pár szeletet egy finom meleg teával, vagy a karácsonyfa alatt ülünk, ami azért még egy kicsit messze van. Igazi őszi, vagy téli sütemény, hiszem alma és dió van benne, elég csak kimenni a kertbe, és már süthetünk is.

Igazán könnyű és nem is tart sokáig, ha nem éppen most akarjuk feltörni a diót, ahogy én tettem.

Hozzávalók:

• 30 dkg porcukor
• 5 dkg olvasztott margarin
• 2 tojás
• 30 dkg liszt
• fél csomag sütőpor
• 1 citrom reszelt héja, és egy fél leve
• fél tk fahéj
• 30 dkg reszelt alma
• ízlés szerint tört dió
• 9-10 dkg étcsokoládé

A porcukrot, a margarint és a tojásokat összedolgozzuk. Apránként belekeverjük a sütőporos lisztet. Hozzáadjuk a citromot, majd ha ezt is elkevertük, egy kicsit kinyomkodjuk az alma levét, és a fahéjjal együtt a masszához adjuk és eldolgozzuk.

Kivajazott, kilisztezett kisebb tepsibe, vagy jénaiba simítjuk és meghintjük az összetört dióval. 180 fokra előmelegített sütőben 35 perc alatt készre sütjük. Nagyon szépen meg fog nőni és isteni illat lesz a konyhában.

Mikor már majdnem kész, elkezdhetjük olvasztani a csokoládét, hogy amikor kivesszük a süteményt, rögtön rácsorgathassuk a tetejére. Nélküle is nagyszerű, de igazán megéri rátenni.

Melegen és hidegen fogyaszthatjuk, mi azt sem vártuk meg, hogy a csokoládé megkeményedjen a tetején.

Tepsis raffaello 2.0

Ez a süti nem más, mint a tepsis raffaello egy plusz habréteggel a tetején. 200 ml habtejszínt 2,5 ek tejjel, 5 dkg kókuszreszelékkel és 2 dkg cukorral együtt felvertem, és most ez került a tetejére mogyoró helyett, majd vékonyan megszórtam kókuszreszelékkel.

Nem fogunk elpártolni ennek javára a már jól bejáratott tepsis raffaellónktól, de azért érdemes volt egyszer kipróbálni.

Sós kifli (sörkifli)

Ezt mindig Mama szokta csinálni, általában egy kis tállal kapunk belőle, ami pár óra alatt elfogy. Nagyon örültem neki, amikor végre sikerült megkaparintanom a receptet. Az ember észre se veszi, és már rengeteget megevett belőle, nagy önuralomra van szükség, hogy valamennyi megmaradjon. Tegnap sütöttem meg, elég időigényes volt, ezért nem került fel ide rögtön. Persze nem lett olyan finom, mint a Mamáé, de ma mikor felkeltem, már csak két darab fogadott az ebédlőasztalon az eredeti 96 helyett.

Hozzávalók:

a tésztához:

• 700g liszt
• 2 tojás
• 200 ml kefír
• 2 ek cukor
• 150 ml tej
• 14 g szárított élesztő
• 100 ml étolaj

a lekenéshez:

• 2 tk só
• 250g margarin

a tetejére:

• 1 tojás
• 150 g trappista sajt
• szezámmag

A tészta hozzávalóit jól összegyúrjuk és 12 egyenlő részre osztjuk. Keleszteni később fogjuk.

A margarint és a sót a lekenéshez habosra keverjük és 6 részre osztjuk. A tésztából 30 cm átmérőjű köröket  nyújtunk. Egyszerre mindig kettőt készítünk el. Az egyiket megkenjük a sós margarinnal, majd ráhelyezzük a másikat. A széleket jól lenyomkodjuk, hogy a margarin ne folyjon ki. Ezután 16 felé szeleteljük, és mindegyik  cikkből kis kifliket tekerünk fel, és széleiket egy kicsit meghajlítjuk.

Sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük, megkenjük tojással, megszórjuk sajttal és szezámmaggal és egy órát kelesztjük. Ha több tepsink van, fogjuk be az összese, mert, ha megkelt a tészta, már nem olyan könnyű pakolgatni.

Mire a végét feltekerjük, az elejét már süthetjük is. 180 fokra előmelegített sütőbe tesszük 10-15 percre. Langyosan a legfinomabbak, de sokáig elállnak, bár nálunk erre még soha nem volt példa.

Croissant

Ez a vajas croissant már a második recept, amit a desszert.eu-n találtam, és egyre jobban tetszik az oldal. Nagyon finom lett. A külseje ropogós, a belseje pedig olyan puha és könnyű, hogy öröm majszolni. Persze ezt sem addig sütöttem, vagy pihentettem, ameddig írva volt, de már megszoktam, hogy nekem sose jön be, ami a receptben van. Először azt hittem, hogy nem fogunk jóllakni vele, de még maradt is kettő, úgyhogy igazán jól sikerült a reggeli. Ráadásul olyan szépek, nem? Akár boltban is vehettem volna.

Hozzávalók 8 darabhoz:

A tésztához:

• 350 g liszt
• 75 g natúr joghurt
• 100 ml tej
• 1/2 kk só
• 20 g cukor
• 1 tojás
• 7g szárított élesztő (=25 g friss élesztő)

A rétegezéshez:

• 50 g olvasztott vaj

A kenéshez:

• 1 tojás

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, majd kb. fél óra alatt megkelesztjük.

Nyolc egyenlő részre osztjuk, és  rövid pihentetés után mindegyiket kb. 15 cm átmérőjű körré nyújtjuk. Az olvasztott vajjal megkenve rétegezzük. Húsz percre hűtőbe tehetjük, hogy a vaj egy kicsit megdermedjen, és könnyebb legyen vele dolgozni.

Miután kivettük, ujjnyi vastagságúra nyújtjuk, és nyolc egyenlő szeletre vágjuk. Ezeket még egy kicsit megnyújtjuk, majd feltekerjük és sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük. A tetejüket megkenjük tojással.

180 fokra előmelegített sütőben addig sütjük, amíg egy kicsit megpirul a teteje. Ez nálam 35 percbe telt.

Készítettem csokisat is, nagyon finomra sikerült, mintha a tészta is egy kicsit jobb lenne így. Egy tábla jobb minőségű ét tortabevonót használtam. Mivel elég nagyok voltak a kockák, megfeleztem őket, és minden cikkre hármat tettem, mielőtt feltekertem volna. Legközelebb azt hiszem, lekváros lesz.

Meggyes mandulás muffin

Mivel érik a meggy, mit is lehetne készíteni, mint meggyes süteményt. Ami a mandulát illeti, nem voltam túl bizakodó egy korábbi jégkrém után, de nagyon jól kiegészítik egymást a meggyel. Meg is lepett, hogy mennyire ízlik ez a muffin (amit itt találtam). Sokkal ínycsiklandozóbban nézne ki, ha megszórtam volna mandulapehellyel, de hát nem két fillérbe kerül, úgyhogy ezt nem tettem meg. Azt hiszem, hogy ezt még jó párszor meg fogom sütni, és arra is kíváncsi vagyok, hogy milyen lehet málnával. Mandula helyett pedig ki lehet próbálni dióval, vagy mogyoróval is, úgyhogy elég szabadon variálható a recept:

Hozzávalók:

• 150 g porcukor
• 1 tk vaníliás cukor
• 1 tojás
• 175 g görög joghurt (én kefírt használtam)
• 125g olvasztott margarin
• 200g liszt
• 1 tk sütőpor
• 100g darált mandula
• 250g magozott, felezett meggy

Először megolvasztjuk a margarint, és egy kicsit hűlni hagyjuk, amíg ledaráljuk a mandulát.

Ezután a porcukrot, a vaníliás cukrot, a tojást, a joghurtot és a margarint robotgéppel összedolgozzuk. Apránként hozzákeverjük a sütőporos lisztet, majd a mandulát, és végül egy fakanállal beleforgatjuk a meggyet is.

Amíg a muffinformába kanalazzuk a tésztát, a sütőt előmelegítjük 180 fokra. A recept szerint 20 percig kell sütni, vagy amíg a muffinok meg nem nőnek, és meg nem barnulnak. Én több mint 45 percig sütöttem, és a végén a hőfokot is feljebb állítottam.

Túró rudi

Finom, és egészen könnyen összedobható sütemény. Egy kis bűntudat azért társul hozzá, mert tanulás helyett csináltam, de így is ugyan olyan jó az íze. ;)

Hozzávalók:

a tésztához:

• 30 dkg liszt
• 1 ek tejföl
• 25 dkg margarin
• 1 kk szódabikarbóna
• 2 kk kakaó

a töltelékhez:

• 50 dkg túró
• 3 ek búzadara
• 4 tojás
• 25 dkg porcukor
• 1 cs vaníliacukor

A tészta hozzávalóit jól összegyúrjuk, majd két részre osztjuk. Mindkettőt akkorára nyújtjuk, hogy kibélelhessünk vele két kivajazott, kilisztezett őzgerincformát, úgy, hogy az egyik oldalon lecsüngjön.

A töltelékhez összekeverjük a túrót, a búzadarát, a porcukrot, a vaníliás cukrot, és a tojások sárgáját. Ezután kemény habot verünk a tojásfehérjéből, és óvatosan beleforgatjuk. Fele-fele arányban beleöntjük az formáinkba, és ráhajtjuk a lelógó részt.

200 fokos sütőben 40-45 percig sütjük. Ha kihűlt óvatosan szeleteljük fel, mert a tészta könnyen törik!

Mi mindig szoktunk belerakni rumba áztatott mazsolát is. Kihűlés után bevonhatjuk csokoládémázzal. 

Magvas ropi

Úgy gondoltam, hogy ha már hazajöttem, akkor sütök valami nagyon egyszerűt, amit biztos nem tudok elrontani, és ezzel megköszönöm Apának az egész napos vezetést, és Klárikának a kitakarított szobát. Ebből csak a sütés rész jött össze, mert nincs itthon senki, és Apa most hívott fel, hogy későn jön haza.

Pedig olyan szépen kiraktam az asztalra, és annyira büszke voltam magamra. :(

Most majd Bencével kellesz hadakoznom, hogy hagyjon belőle apának is.

Amilyen könnyű volt megcsinálni, olyan sokat kellett járkálnom miatta, mert nem volt itthon se mag, se sajt, aztán, mikor hazaértem a boltból és nekiálltam volna gyúrni a tésztát, meglepődve fedeztem fel, hogy nincs liszt.

Viszont a "kis" sétám közben a boltba, találkoztam Dédivel, ami egyértelműen a napom pozitívuma. :)

Hozzávalók:

• 25 dkg trappista sajt
• 25 dkg liszt
• 25 dkg vaj
• só ízlés szerint
• megkenéshez egy egész tojás
• a tetejére napraforgómag

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, majd fóliába csomagoljuk, és egy óráig hűtőben pihentetjük.

Ezután 3-5 mm vastagságúra nyújtjuk, és megkenjük a tojással. Meghintjük a maggal, majd tetszés szerint csíkokra vágjuk. (Nem muszáj csak napraforgómagot használni, én például szezámmagot is szórtam rá, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy azt hamarabb vettem észre a boltban. :) )

Sütőpapírral bélelt tepsiben 200 °C-on 10-15 perc alatt megsütjük.

Az eredeti recept a desszert.eu oldalon található.

Gesztenyés muffin

Amíg ezt a muffint nem ismertem, addig gesztenyét csak püré formájában ettem. Nagyon jól sikerült, mert pillanatok alatt elfogyott. Nálam örök favorit lett, leggyakrabban ezt csinálok, ha sütit akarok enni, mert amilyen  gyorsan és könnyen elkészül, legalább annyira finom.

Hozzávalók:

• 10 dkg étcsokoládé
• 5 dkg liszt
• 1 kk sütőpor
• 3 tojás
• 10 dkg vaj
• 2 ek rum
• 5 dkg cukor
• 25 dkg gesztenyepüré

Az étcsokoládét gőz fölött megolvasztjuk.

A lisztet összekeverjük a sütőporral, és magunk mellé készítjük. A tojásfehérjét csipetnyi sóval kemény habbá verjük. Ezután anélkül, hogy elmosnánk a habverőket, a kihűlt olvadt csokoládét, és a puha vajat egy nagy tálban összedolgozzuk. Hozzáadjuk a cukrot, a rumot, a félretett tojássárgáját, majd apróbb darabokra tördelve a gesztenyemasszát, és jól összedolgozzuk. Végül belekeverjük a sütőporos lisztet is, aztán egy fakanállal óvatosan beleforgatjuk a fehérjehabot.

Ezután a tésztát elosztjuk a muffintepsiben, és 175 °C-ra (gázsütőn 4-es fokozat) előmelegített sütőben 25 perc alatt megsütjük.

Tepsis raffaello

Ezt a receptet már nem is tudom, hogy honnan kaptuk pár éve, de azóta nagy kedvenc lett otthon. Mióta kolis vagyok, állandóan csak azt mondogatom a lányoknak, hogy mennyire finom, úgyhogy egyszer már muszáj volt csinálnom. Azóta mindenki elkérte a receptjét és tovább is adta, eddig csak jó visszajelzések jöttek. Ezek után csakis ez lehet a méltó süti az első bejegyzéshez.

Hozzávalók:

a tésztához: 

• 7 tojásfehérje
• 20 dkg cukor
• 10 dkg finomliszt
• 10 dkg kókuszreszelék
• 1 csomag sütőpor

a krémhez: 

• 6 tojássárgája
• 1 csomag vaníliás pudingpor
• 4 dl tej
• 25-30 dkg cukor
• 25 dkg margarin

Tészta:

A tojásfehérjét kemény habbá verjük, mikor már majdnem jó, apránként hozzáadjuk a cukrot. A lisztet összekeverjük a kókuszreszelékkel és a sütőporral, majd óvatos mozdulatokkal - hogy ne törjük - a habba forgatjuk.

Kivajazott és belisztezett, vagy sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, majd előmelegített sütőben közepesnél kicsit kisebb lánggal (170 °C, légkeveréses sütőben 160 °C) kb. húsz percig sütjük. Akkor jó, ha a teteje már egy kicsit megbarnult.

Krém:

A tojássárgáját a pudingporral, 1 dl tejjel és a fele cukorral simára keverjük. A többi forrásban lévő tejhez öntjük, és kevergetve pár perc alatt sűrűre főzzük. A margarint kikeverjük a maradék cukorral, majd a beledolgozzuk a kihűlt pudingot is.

A krémet a kihűlt tésztára simítjuk, majd meghintjük kókuszreszelékkel. Mogyoróval díszítjük úgy, hogy minden szelet közepére jusson egy. Hűtőben kicsit dermedni hagyjuk.

Kb. egy óra alatt elkészíthető, és nagyon finom. :)

Jó étvágyat hozzá!